Martin Gore nem Depeche Mode-os. Legalábbis ez derül ki a Sound Of The Universe mellé kiadott demo felvételek gyűjteményéből.
A Deluxe kiadvány 3. CD-jén 2 Dave-demo, 4 Martin-szerzemény a SOTU-ról, 8 dal pedig korábbi, ’86 utáni albumokról származik. A korábban bootleg CD-kről megismert Martin-demókhoz képest csak erősödött az a feltevés, hogy Martin nem nagy megfejtője a modern technikáknak, és mintha fogalma nem lenne, hogy mi tette Depeche Mode-dá az egyébként zseniális zenéjét. A DM alapítója, dalszerzője kb. 4 sávon dob össze egy számot rendkívül kezdetleges hangzással, és aztán tanácstalanul áll a végeredmény előtt. Bár Martin Dj-ként is jól ismeri a trendi hangzást, magától mégsem változtat igazán a dalokon, semmi „kicsavarás”, semmi átértelmezés.
Az ötlettelenség leginkább a SOTU-n szereplő dalokon érződik. Demói gyakorlatilag változtatás nélkül kerültek az albumra, a hangzást némileg megváltoztatták a Martin által mostanában favorizált analógra, Dave felénekelte, és kész. Hogy Ben Hillier producer miben járult hozzá az albumhoz, rejtély. Az viszont biztos, hogy az együttes még mindig nem találta meg, vagy nem is kereste azt a szakembert, aki az igényes végeredmény érdekében hajnalokig ülne a stúdióban egy-egy effekt vagy dobszólam miatt. Martin ugyan kitűnő dalszerző, de nem képes formába önteni a legjobb zenei témákat. Nem képzett hangszeres zenész, és legfőképpen nem elektronikus. Csupán egy olyan zseni, aki a dalok komponáláshoz elektronikát használ.
Francois Kevorkian hangmérnök már a Violator felvételeinek idején tapasztalta, hogy Martin nem szívesen bíbelődik hangokkal a stúdióban, hanem azt várja, valaki kezdjen valamit a dalaival. David McCracken, a PTA egyik technikusa és az egyik dal közreműködője pedig azt állapította meg az album felvételekor, hogy a DM épp abban nem jó, amiben várnánk tőlük: a technikában. Meglepő nyilatkozatok. A Depeche Mode stílusát, hangzását valójában Daniel Miller, Gareth Jones, Flood és persze Alan Wilder alakította ki. Ő mondta korábban: „Az én erősségem – mondjuk így – a hangszerelésben és a hangok előállításában rejlik: inkább a meglévő ötletek kidolgozására és véglegesítésére vagyok alkalmas. A zeneszerzéshez nincs ennyi tehetségem… Ezért úgy döntöttem, meghagyom ezt inkább Martinnak, ő meg pont ebben jó. Nagyon termékeny zeneszerző.”
És Martinnak ez jó is volt így: „Alan gyakran még hajnali 2-3 órakor is a stúdióban ült Daniellel és Gareth-szel. Mi közben remekül éreztük magunkat valamelyik helyi csehóban vagy klubban.”
A termékeny zeneszerző azonban nemcsak, hogy nem „formálta” a Mode hangzását, de a kiadott demók alapján az is hallható, hogy sokszor a banda eredeti avantgard, újhullámos stílusához sem ragaszkodott. Tévedtünk, amikor azt hittük, hogy Gore eredeti dalai hordozzák a dark-hatású, fémcsőütögetős világfájdalmat. Nem, nem ez az ember szőtte bele a dalokba a külvárosi nyomasztó magányt, a kétségbeesést, a tudat háborgását és a bűn hangjait. A „black”, a „strange” érzés nem Martin. Ő „csak” zseniális dalokat írt, de figyelme mindig is más zenei irányzatok felé irányult. Country, jazz, blues és más stílusok motívumaival próbálta eljátszani szerzeményeit. Majd Alan Wilder és az éppen soros producer illesztette be szerzeményeit a DM-életműbe. Néha nem volt könnyű dolguk.
Ha meghallgatjuk a Walking In My Shoes demóját, visszahőkölünk. Ez valami funky-paródia? A 90-es évek mindenhova begyűrűződő hip-hopja? Neney Cherry collaboration with Martin Gore? Persze vágjuk a jól megírt dallamot, értjük a kitárulkozó szöveget, igen, de ez a végeredmény ismeretében vicc. Ráadásul morbid. Hogyan lett ebből fülsértő, szentségtörő zenei mutánsból a DM egyik elsöprő erejű, drámai dala? Talán csak Alan és Flood tudná megmondani. Szerencse, hogy a kezükbe vették a szerzeményt, és nem hagyták, hogy egy SOTU-szintű önparódia kerekedjen belőle.
Az I Feel You demója már nem okoz ekkora megdöbbenést. Az eredeti ugyan monoton, de azért élvezhető, mégis üres. Egyszerre földöntúlivá és zúzóssá csak az albumverzió tette a dalt. A húzós felvétel után egy újabb lesújtó darab következik: Judas. Ez a demo maga a DM elárulása. Nem tudni, hogy egy vietnami veterán vagy a basildoni tűzoltózenekar fúvósának búcsúztatására íródott, mindenesetre siralmas. Hogy a lemezre végül egy teret betöltő, angyali zsoltár került, az ezek szerint nem Martin dicsősége. De tisztelet Tim Simenonnak, az Ultra producerének is, aki megértette az OWILM demójának erősen kódolt üzenetét, és megtalálta benne az elveszett Martint. Erről a felvételről ordít a zsenialitás, bár ha a dalszerzőn múlik, csupán egy tucatsláger lett volna. A lassú-triphopba fojtott keserű Jamiroquaiból igazán mestermunka volt egy depresszív ugyanakkor erőteljes, félelmetes erejű, tudatmódosító dalt kihozni.
A demók kiadásának céljával nem lehetünk tisztában, de az biztos, hogy óva intjük Martinékat a BC, a Blasphemous Rumours vagy a Stripped eredetijének megjelentetésétől. Ha meg is találják a fiókban, zárják el! Martin pedig inkább gitáron játssza fel dalait, így legalább a végeredmény nem lesz annyira kiábrándító.
|
|
|
|
Mint a huzat.. báár. nem tudom, 30.-a után ez menne-e 
|
|
Veled ám!  Ameddig a Martin vs. Alan meccs fut, mi iszunk XD
|
|
Iron.. beszarás !
NA jó, én oda vagyok az új rose martini-ért, úgyhogy azt dobok belépőként Capri velem tartassz ?
|
|
Na jó Iron, hülyére röhögtem magam!
egyre jobban tetszel te nekem, a Lamborghini Diablós megjegyzésed óta
hanem ez a szilveszterezés ötlet tetszene, annyi változtatással, hogy félresiklott testkultúránkat inkább Depeche Mode számokra való vonaglással juttassuk kifejezésre…. 
|
|
Hat gyerekek, regen rohogtem ennyit, mint az utobbi 2 nap hsz-in
?látjátok, rajongók, így készül egy DM-szám: Én írok egy kurvajó dalt, elprüntyögöm két ujjal a kis analóg szintimen, a technikusok meg összehoznak belőle valamit, amíg Fletchcsel csócsózunk.?
he-he Meg h ijedten arra ebredsz fel, h a nejed 50 eves, egyre hulyebb es egyre bajszosabb
Fentiek utan szeretnek elohozakodni egy otlettel, a neve: Freestate szilveszter, avagy dontson az okoljog
Berlunk egy csehot, mondjuk a Filter pont megteszi. Belepeskor mindenki aszerint dobja be a welcome felest, h Martin (martini) vagy Alan (mondjuk abszint) szimpatizans. A cseho sarkaban all majd ring. A halmazszimpatia idejekoran torteno kifejezesre juttatasa erdekeben 10-ig a csapat egyik fele csocsozik es kavet foz, a masik fele studiozik . 11-kor megkondul a varva vart gong. Faith lesz a biro, Kucceed a sarokban gyur, a ket reszre osztott, egymas noi felmenojenek rovott multjat alkoholgoztol futotten felemlegeto, a csocsoasztalnal es a keveropult mogott addigra mar inhuvelygyulladasal kuzdo csapat 1-1 prominens tagja pedig kesztyut rant (okolrazas kozepette). Ov alatt tilos, fejre javallt, koedukalt kuzdelem a sportszeruseg jegyeben kizarva, azt adj neki. 3 menet pontozassal vagy KO, 4-4 szimpatizans merkozesere van ido ejfelig. 0:00-kor kis szeressuk egymast, a ver es izzadtsag feltorlese utan pedig hajnalig felvaltva a kevesbe es a tobbe-kevesbe depesmodos fel-csapat egyontetuen kificamodott zenei izlesenek kiszolgalasa tortenne forgoszinpad-szeruen: tiz perc nosztalgia modot (amikor meg Martin tudott zenelni) tiz perc marketing mod (tuc-prutty) valtogat, illetve a meg ezek utan is esetlegesen felmerulo nezetelteresek esetere a dj keszenletben tartja a Rammstein - Du has mich c. opuszat. Minden sarokban kopocseszek, szekek-asztalok lecsavarozva, muanyag evo- es ivokeszlet, acelkordon es keszenleti rendorseg a hangulat aktualis allapota szerint (a belepo araba kalkulalt felarral) igenybe veheto. A labadozas idoszakat kovetoen, esetleg tappenz alatt pedig csaladilag mindent megbeszelnenk idebenn.
Na?
|
Kucced Én arra akartam kilyukadni ,hogy ne hasonlítsuk össze a DM -et Martin szólóval, mert teljesen más ,mást sugároz, más mint a DM. Nem érdemes össze hasonlítani őket. Szerintem. Nem arra, hogy rossz Martin stb stb. ne keverjünk kavarjunk .Martin tökéletes és szeretem.
|
|
filip: vannak azért olyan kutyák, akiket a demók milyensége is érdekel…:) A Personal Jesus “demója” (a kislemezen is megjelent “acoustic” fedőnevű) tökéletes. Talán abban sem vitatkozunk majd nagyon, hogy a Stories of Old sem egy utolsó dal - de ha a demója is olyan lapos, mint a bare-változata, akkor… pedig lényegében az is “egy szál gitáros”...
Megfordítva a kérdést: komplex dalokat is egészen jól át lehet írni gitárra
(egy példa) ez ráadásul három számból lett összebarkácsolva…
|
|
Sehová nem akarok kilyukadni, mindössze kocka101 alábbi mondatát igyekeztem cáfolni:
“Martin szóló lemezei feldolgozások. kedvenc számait dolgozta fel. az alap meg volt hozzá. nem kellet neki segitség, de attól függetlenül jó. ”
|
Hááááááááát, (bár nem kezdünk hát-tal mondatot, csak, ha hátizsák), ez az írás egy sületlenség! Szerintem.
Gratulálok a 247. hozzászóláshoz Betty 2-nek. Teljesen igaza van! Kopipészt.
Annyit tennék még hozzá, hogy szerintem a kutyát nem érdekli, hogy milyen demók alapján születtek meg a végleges DM dalok.A végeredmény a fontos. Egy jó dal egyszál gitáron eljátszva is jó. (Martin ebben zseni) Egy rossz dalból pedig 100 “sztárproducer” sem tud tökéleteset faragni, bármekkora hangszerelő fenomén is.
|
A Counterfait 2 szerintem is zseniális.
|
Kucced!
En is imadom a C2-t, tokeletes, fantasztikus album! Es igen, nekem is jobban tetszik, mint a SOTU. De ezzel hova akartok kilyukadni? Ez most megint mit fog bizonyitani?
|
|
kocka101: akkor kérlek, hallgasd már meg a Hank Thompson-féle I Cast a Lonesome Shadow eredetijét…! Martin gyakorlatilag csak a szövegét használta fel belőle, az akkordmenetét teljesen átalakította, a hangzásért pedig két kollégája volt felelős (Paul Freegard az egyik, a másik neve nem jut eszembe)
Akkor hogy is van ez….? Ezen feldolgozások egyike-másika tökéletes Martin-dal…
|
Ja csak azért írtam hogy ne hasonlítsuk össze a Depeche Mode ahol saját ötletei vannak Martinak. Martin feldolgozás albumához,
|
7. Egy dolog maradt ki a cikkből (már túl hosszú lett volna), hogy Martin szólólemezei - hozzánemértése ellenére - hangzásilag rendben vannak, pedig ott nem volt sem Alan, sem Gareth Jones, sem Flood. Ezt a részt kár volt nem leírnom, mert árnyalja a képet és új kérdéseket vet fel, mégpedig, hogy miért igénytelenebb a DM-album, a Martin-szólónál?
Martin szóló lemezei feldolgozások. kedvenc számait dolgozta fel. az alap meg volt hozzá. nem kellet neki segitség, de attól függetlenül jó.
|
Látom érdemes volt belinkelnem a fórumot, összejött a sereg lassan 101-en leszünk.
|
|
Jantar, nem tudom mi lehet a gond, próbálkozz egy másik topiccal is.
|
|
Faith-re és precious-re
|
|
akkor várok f-ra és p-re
|
|
|
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
|
