depeCHe MODE Fanzine - FREESTATE.hu
 
depeCHe MODE Fanzine - FREESTATE.hu
depeCHe MODE Fanzine - FREESTATE.hu
Cikkek | Cikkek
Hirdetés
Demo Mode

Martin Gore nem Depeche Mode-os. Legalábbis ez derül ki a Sound Of The Universe mellé kiadott demo felvételek gyűjteményéből.

A Deluxe kiadvány 3. CD-jén 2 Dave-demo,  4 Martin-szerzemény a SOTU-ról, 8 dal pedig korábbi, ’86 utáni albumokról származik. A korábban bootleg CD-kről megismert Martin-demókhoz képest csak erősödött az a feltevés, hogy Martin nem nagy megfejtője a modern technikáknak, és mintha fogalma nem lenne, hogy mi tette Depeche Mode-dá az egyébként zseniális zenéjét. A DM alapítója, dalszerzője kb. 4 sávon dob össze egy számot rendkívül kezdetleges hangzással, és aztán tanácstalanul áll a végeredmény előtt. Bár Martin Dj-ként is jól ismeri a trendi hangzást, magától mégsem változtat igazán a dalokon, semmi „kicsavarás”, semmi átértelmezés.

Az ötlettelenség leginkább a SOTU-n szereplő dalokon érződik. Demói gyakorlatilag változtatás nélkül kerültek az albumra, a hangzást némileg megváltoztatták a Martin által mostanában favorizált analógra, Dave felénekelte, és kész.  Hogy Ben Hillier producer miben járult hozzá az albumhoz, rejtély. Az viszont biztos, hogy az együttes még mindig nem találta meg, vagy nem is kereste azt a szakembert, aki az igényes végeredmény érdekében hajnalokig ülne a stúdióban egy-egy effekt vagy dobszólam miatt. Martin ugyan kitűnő dalszerző, de nem képes formába önteni a legjobb zenei témákat. Nem képzett hangszeres zenész, és legfőképpen nem elektronikus. Csupán egy olyan zseni, aki a dalok komponáláshoz elektronikát használ.

Francois Kevorkian hangmérnök már a Violator felvételeinek idején tapasztalta, hogy Martin nem szívesen bíbelődik hangokkal a stúdióban, hanem azt várja, valaki kezdjen valamit a dalaival. David McCracken, a PTA egyik technikusa és az egyik dal közreműködője pedig azt állapította meg az album felvételekor, hogy a DM épp abban nem jó, amiben várnánk tőlük: a technikában. Meglepő nyilatkozatok. A Depeche Mode stílusát, hangzását valójában Daniel Miller, Gareth Jones, Flood és persze Alan Wilder alakította ki. Ő mondta korábban: „Az én erősségem – mondjuk így – a hangszerelésben és a hangok előállításában rejlik:  inkább a meglévő ötletek kidolgozására és véglegesítésére vagyok alkalmas. A zeneszerzéshez nincs ennyi tehetségem… Ezért úgy döntöttem, meghagyom ezt inkább Martinnak, ő meg pont ebben jó. Nagyon termékeny zeneszerző.”

És Martinnak ez jó is volt így: „Alan gyakran még hajnali 2-3 órakor is a stúdióban ült Daniellel és Gareth-szel. Mi közben remekül éreztük magunkat valamelyik helyi csehóban vagy klubban.”

A termékeny zeneszerző azonban nemcsak, hogy nem „formálta” a Mode hangzását, de a kiadott demók alapján az is hallható, hogy sokszor a banda eredeti avantgard, újhullámos stílusához sem ragaszkodott. Tévedtünk, amikor azt hittük, hogy Gore eredeti dalai hordozzák a dark-hatású, fémcsőütögetős világfájdalmat. Nem, nem ez az ember szőtte bele a dalokba a külvárosi nyomasztó magányt, a kétségbeesést, a tudat háborgását és a bűn hangjait. A „black”, a „strange” érzés nem Martin. Ő „csak” zseniális dalokat írt, de figyelme mindig is más zenei irányzatok felé irányult. Country, jazz, blues és más stílusok motívumaival próbálta eljátszani szerzeményeit. Majd Alan Wilder és az éppen soros producer illesztette be szerzeményeit a DM-életműbe. Néha nem volt könnyű dolguk.

Ha meghallgatjuk a Walking In My Shoes demóját, visszahőkölünk. Ez valami funky-paródia? A 90-es évek mindenhova begyűrűződő hip-hopja? Neney Cherry collaboration with Martin Gore?  Persze vágjuk a jól megírt dallamot, értjük a kitárulkozó szöveget, igen, de ez a végeredmény ismeretében vicc. Ráadásul morbid. Hogyan lett ebből fülsértő, szentségtörő zenei mutánsból a DM egyik elsöprő erejű, drámai dala? Talán csak Alan és Flood tudná megmondani. Szerencse, hogy a kezükbe vették a szerzeményt, és nem hagyták, hogy egy SOTU-szintű önparódia kerekedjen belőle. 

Az I Feel You demója már nem okoz ekkora megdöbbenést.  Az eredeti ugyan monoton, de azért élvezhető, mégis üres. Egyszerre földöntúlivá és zúzóssá csak az albumverzió tette a dalt. A húzós felvétel után egy újabb lesújtó darab következik: Judas. Ez a demo maga a DM elárulása. Nem tudni, hogy egy vietnami veterán vagy a basildoni tűzoltózenekar fúvósának búcsúztatására íródott, mindenesetre siralmas. Hogy a lemezre végül egy teret betöltő, angyali zsoltár került, az ezek szerint nem Martin dicsősége. De tisztelet Tim Simenonnak, az Ultra producerének is, aki megértette az OWILM demójának erősen kódolt üzenetét, és megtalálta benne az elveszett Martint. Erről a felvételről ordít a zsenialitás, bár ha a dalszerzőn múlik, csupán egy tucatsláger lett volna.  A lassú-triphopba fojtott keserű Jamiroquaiból igazán mestermunka volt egy depresszív ugyanakkor erőteljes, félelmetes erejű, tudatmódosító dalt kihozni.

A demók kiadásának céljával nem lehetünk tisztában, de az biztos, hogy óva intjük Martinékat a BC, a Blasphemous Rumours vagy a Stripped eredetijének megjelentetésétől. Ha meg is találják a fiókban, zárják el! Martin pedig inkább gitáron játssza fel dalait, így legalább a végeredmény nem lesz annyira kiábrándító.




   
   

   

2009.12.01. 16:19 | SomeGreatReward | 29007 Olvasás | 368 Hozzászólás | Nyomtatás
 
Hozzászólások: Demo Mode
Lapozás: « Első  <  17 18 19
8. Hozzászóló: silwerstone | Időpont: 2009.12.02. 04:13
silwerstone

FÚÚÚÚ MI KAPOK ÉN EZÉRT FAITH-TŐL… :[

 
7. Hozzászóló: silwerstone | Időpont: 2009.12.02. 04:12
silwerstone

MEG NE HARIZZATOK RÁM DE SZTEM MART ELVAN WILDER NÉLKÜL!
WILDER VISZONT A DM NÉLKÜL 1 NAGY 0!  NEM HINNÉM, H TÚL SOK FOGYOTT MONDJUK A SUBHUMANBÓL. ÉN ÚGY LÁTOM , H ALAN A MAI NAPIG A DM-BŐL ÉL. HA JÓL GONDOLOM EGÉSZ SZÉP DARABOT SZAKÍT MAGÁNAK AZ ÚJRA KIADOTT CUCCOKBÓL ( GONDOLOK ITT A REMASTERS SOROZATRA VAGY A SINGLES BOXOKRA).WILDER 1 FÉLKARU ÓRIÁS A DM NÉLKÜL! 2010 BEN ELVILEG ÚJ RECOIL LEMEZ, NA MAJD AKKOR BIZONYITHAT! DE TÚL SOKAT NEM VÁROK TŐLE!
HOZZÁTENNÉM GYORSAN,H EZ AZ ÉN VÉLEMÉNYEM ÉS SENKIT NEM ÁLLT SZÁNDÉKOMBAN MEGBÁNTANI VELE!  :[

 
6. Hozzászóló: Faith [Admin] | Időpont: 2009.12.02. 03:38
Faith

Nekem pl. jobban tetszenek a régi démok a boxban, mint az új album. Annó írtam is erről, olyan demo is van, ami szerintem jobb, mint az album verzió lett, azt hiszem valamelyik Dave dalról van szó.

Szerintem SGR nem Martin tehetsége ellen szólt, hanem inkább azt sugalja, hogy Martin az ilyen demo stílusú egyszerű dolgokat szereti, lásd Exciter, PTA, SOTU. És az igazság az, hogy nem ezek tették dM-é a dM-et, hanem a “dark-hatású, fémcsőütögetős világfájdalom, a külvárosi nyomasztó magány, a kétségbeesés, a tudat háborgása és a bűn hangja, a black, a strange érzés”, amiket a inkább Alan és a producerek tudtak hozzáadni a melódiához.

 
5. Hozzászóló: Cívis Target [Szerkesztő] | Időpont: 2009.12.02. 03:13
Cívis Target

Én sem sarkítanék ennyire, persze van / lehet a cikkben (némi) igazság. Magam is zenélek (írok dalokat), és folyamatosan zeneelméletet tanulok. Igaz, hogy demókról van szó, de gyakran éppen egy új dalt a legnehezebb kitalálni, megkomponálni. Lehet, hogy Martin ezt nem a technika legmagasabb skáláján lévő eszközökkel teszi, hanem “ami egyből a kezébe akad”. A demóknál elég ennyi is, hogy az ötletnek legyen “nyoma”. Olyan ez mint az íróknál - mindig van náluk egy darab papírfecni és egy toll, hogy ha jön az ihlet, le tudják írni és nehogy elvesszen. Úgy gondolom, amikor stúdióba megy a zenekar, akkor döntenek egy dal további sorsáról és akkor formálják még és díszítik ki. Igen, a többiek ekkor adták bele a saját elképzeléseiket - együtt közösen. Ezeket a demókat meg azért mutatták meg nekünk, hogy ‘miből lesz a cserebogár’.  :)

 
4. Hozzászóló: Trix | Időpont: 2009.12.02. 02:54
Trix

Léna, szerintem nem ennyire rosszak a demók, sőt szuperek!
Én imádom mindegyiket.
A Walking? Mikor először hallottam, nem tudtam eljönni a hangfal mellől.
Ezek a “nyersanyagok”, és nagyon jó volt meghallgatni,
milyen a dalok eredetije, mi volt Martin elképzelése.
Én egyáltalán nem értek egyet a cikk írójával. Szerintem tényként közöl
több olyan dolgot, melyek az Ő véleményei és túlzóan lehúzza Martint.
De azért köszönet a cikkért, biztosan sokat dolgoztál vele.

 
3. Hozzászóló: Léna | Időpont: 2009.12.02. 01:01
Léna

Azt hiszem ezzel a cikkel, megint feltépjük a régi sebeket! Megint kezdődik a huzavona, hogy jó e a SOTU, vagy nem, Alan hiányzik e, vagy sem! :( De azért köszönöm, hogy megtudok ilyen információkat is, még akkor is, ha ez elszomorít. Tényleg ennyire rosszak ezek a demók?  :[

 
2. Hozzászóló: Zsocci | Időpont: 2009.12.02. 00:17

Na hát akkor mégiscsak Alan hiányzik a bandából, és választ is kaptunk arra,  hogy miért lett az együttes ilyen szánalmasan gyenge, főleg a SOTU-t figyelembe véve.

 
1. Hozzászóló: Niki | Időpont: 2009.12.01. 17:17

Ez jó volt! :D :-P

 
Lapozás: « Első  <  17 18 19
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned, ezt a belépési oldalon megteheted. Amennyiben még nem regisztráltál azt a regisztrációs oldalon tudod elvégezni.


You must be logged to post comments, You can enter on the login page. If You're not registered yet, You can do so on the registration page.
FREESTATE.hu - depeCHe MODE - Koncertek / Concerts
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
FREESTATE.hu ©