Na ezt benéztem! Rohadt i betű... De régen írtam már le ALAN nevét..
bocsi..

Amikor az ember meghallgat egy Alan (vagy egy DM )szerzeményt, teljesen a hatása alá kerül…......... Ezt hívják tehetségnek. S amikor az ember nem a pénzért csinálja, hanem azért, mert örömét leli benne.

Igaz, hogy Vince Clarke alapító tag volt, de Alan-nek köszönhető hogy a Mode túllépett a kezdeti tinis stíluson: ő alakította ki az igazi “depeses” hangzást!
Én személy szerint nem csak azért hallgatom a Recoil-t, hogy Alant gyászoljam, hanem mert igényes jó zene. A Recoil-ban is érződik Alan hamisíthatatlan stílusa, amit a Mode-ban már megszoktunk.  +Tehetséges zenész s szimpatikus ember.  Ha a rádió és a TV nem futószalagzenét játszana, s egy kicsit is foglalkozna a Recoil-lal, biztos többen szeretnék, s nemcsak a Mode-osok.

Alan nem Alain. Alain az a Delon! 

Ja bocsi, Alain 11?-éve vált ki…nem 14.  Mégegyszer bocsánat. 

Igen hiányzik..vagy inkább hiányzott. Hozott egy döntést 14-éve és ebbe bele kell nyugodni..Bár legyünk öszinték Alain járt a legrosszabul..Mert a lemezeire szerintem csak a mode-sok vevők, és ők is csak a szép emlékek miatt.( Érdekes ,hogy Vince Clarke-ott nem gyászolják ennyire, pedig ő alapitó tag volt..)

Alan számomra is még mindig bandatag. Mert el kell ismerni, hogy a távozása óta a Mode zenéje már nem olyan igazi “depeses”, mint régen. Ne értsetek félre, még mindig minőségi a zenéjük, de nekem hiányzik belőle az Alan által (14 évig) képviselt hangzásvilág.

mönye: jó hosszú szabi… :P

Én annak örülnék a legjobban, ha a 3 tagú banda kiegészülne a negyedik taggal is (Alan), vagy Ő lenne a producere az albumnak. (Számomra Alan még mindig bandatag, csak kivette a szabiját! :-D)

Nem akarok senkit lelombozni, de ma érdekes dolgot olvastam Phil-től, Dave öccsétől myspace-en. Azt írta, hogy nem valószínű, hogy lesz Dave turné, de az október 22. mint megjelenés áll egyelőre, és hogy 2008-ban sem valószínű a DM album, max. 2009-ben.

World Violaton tour: 88 állomás.
A 98-as koncertről meg az a véleményem, hogy “kellett” turnézniuk főleg, hogy előtte 93ban az MTK pályán valami brutális showt láttunk.
Szal nagy csalódás volt az a leredukált színpad és furcsa volt 3 embert látni
Emlékszem én Münchenbe láttam a bandát 98ban és Dave amikor nem volt színpadon oldalt beszélgetett meg telefonált és majdnem, hogy a szervezők lökték fel a színpadra (ezt jól lehetett látni, mert első sorban voltunk plusz a színpad nem volt valami nagy durranás). Szal akkor úgy éreztem ez nem egy turné, csak végig csinálja…

Kezdünk elmenni olyan irányba, ami elüt az alaphír témájától, de kedvemre való intelligens és hasonló érdeklődésű emberekkel eszmét cserélni.

A Violator ugye 90-es (ha jól rémlik, tavaszi, elsőre TDK AD, azaz akusztikus-dinamikus kazettán lett meg ), ami számomra azt jelenti, hogy már 89-ben, meg nyilván előtte is már javában hegesztette a csapat. Ha viszont évszám szt. nézzük, való igaz, a kilencvenes évek termése. Ennek alapján a többi mellett soványka World Violation Tour is ide kapcsolódik, oké. (soványka = állomások száma, pontos számot nem tudok, Lajoska honlapján biztos fenn van vhol a számszerű adat ). Ami viszont minden átfedés nélkül kilencvenes évek, az a SoFaD és az Ultra. A dupla Singles-t, mint válogatás, ismét mea culpa, de nem tartom nagy erőfeszítésnek (legfeljebb - relatíve - kis erőfeszítésnek az egy darab Only when I.. és a hozzá kapcsolódó rmx-ek és b-oldalak okán). Egy évtizedben pedig egy olyan turné, mint a Devotional, több is, mint elég, szvsz pont ez az oka, hogy a kilencvenes években értékelhető, igazi turné nem volt több (aki ismeri az ominózus 98-as LA-i live-ot, sztem vájt fül nélkül is hallja, h az inkább a talpra állni igyekvő zenekar házi örömzenéje, mintsem nagyszabású monstre live show).

Mindezt vessük össze a millenium nem több, mint első hat évével, plusz hozzádobva a kilátásban lévő új lemezt (2008.) + turnét (2009.), ami így 10 év alatt 3 teljes értékű (!!) nagylemezt és ideális esetben ugyanennyi turnésorozatot jelent - harminc helyett negyvenéves fejjel. Talán az előbb elfelejtettem odabiggyeszteni, de most akkor megteszem: szvsz a fentiek tükrében a mode 90-es évek beli zenei aktivitása 50-60%-os a 2000. óta tapasztalhatónak - és én ennek örülök, hiszen koncentráltabb, érettebb művészi teljesítményt látunk és kapunk ahelyett, hogy tehetetlenül bámulnánk egy drogokon széjjelhulló kultcsapat vesztébe rohanását. Sz-v-sz.

Iron

Iron!

Nem hinném hogy rossz hivatkozás volt, de a 27 éves pályafutásból 20!!! éve a dM egy olyan együttes, aki nem évenként ad ki lemezeket…

De így is szeretjük őket és lefogadom, hogy aki most MODE-os az ezalatt a 20 év alatt lett az:) Beleértve engem is!

A 90es évek azért több volt, mint 2 album, ugye?;)

Ha egyszer az életkorukra hivatkozva a úgy döntenének, hogy nem vállalnak be több turnét, én azt sem bánnam, csak készítsenek még új albumokat
Remélem ez minél később fog bekövetkezni, mert akkor nagyon sok felemelő élménytől fosztanának meg minket

Iron, teljes mértékben tisztellek a véleményedért! De hozzátenném, hogy bár valóban mennyiségileg több volt a 80’as évek albumtermése, mint a 90’-ké, de ha belegondolok, akkor kilencvenes években volt Violator, SOFAD, Ultra, 3 nagyszerű lemez, nagyszerű turnékkal, a The Singles Tour is azért ott volt, meg hát a Violator meg a SOFAD így együtt felér a teljes nyolcvanas évekkel is Szerintem, persze akkor is voltak szép dolgok, de mintha a kilencvenes években nagyon nem a mennyiségre, hanem a minőségre mentek volna rá, Szerintem eddig olyan kifejezetten nagy mélypont nem is volt, talán 1995-97 között, mert akkor ugye sok minden összejött, de olyan igazi nagy szünet (5-10 év) azért sosem volt, mindig leraktak vmit az asztalra, és ez még egy jó ideig biztos, hogy így is lesz, Alan is megmondta, hogy a pihenés nem megy, akkor már inkább dolgozik, vhol ez Martékkal is így van, és ez is marad. Ráadásul ahogy idősödnek, úgy tartani is tudják a megszokott színvonalat Szerintem, és nem válnak Önmaguk paródiáivá (mint pl. Ozzy Osbourne).

Gyóvanna, nem kell azér’ a torkomnak ugrani, csak tényszerű igyekszem lenni. Semmi olyat nem írtam, hogy mi ne öregednénk velük, vagy h jó lenne már ha abbahagynák. Épp tegnap voltam a PeCsában Frontline Assembly koncerten, és a Mindphaser alatt 33 évesen is pontosan ugyanúgy vizesre ugráltam a ruhám, mint tettem azt 18 évesen, s teszem hozzá, amit Bill Leeb szintén negyvenes évei derekán szintán full energy végignyomott a színpadon (utána pár szót sikerült is váltanom vele, halál jó fej volt, még az oroszoknál is felléptek ).

Precious:
> az útóbbi években legalább annyira aktívak, mint a 90-es években?

90-es évek? 2 stúdióalbum másfél turnéval, mint aktivitás? Szvsz a 90-es évek volt a dm életében a zenei-aktivitási mélypont, v.ö. a nyolcvanas vagy a valóban aktív milleniumi évek szóló-és dm projektjeivel. Sztem pont rossz hivatkozást szúrtál be. 

Egy karizmatikus zenekar pályájának zenitje, a kiforrott tehetség ereje teljében megnyilvánulása 30-40-es éveikben van, amiből a dm lassan bár, de biztosan kifelé halad, pusztán csak erre az egy tényre igyekeztem rávilágítani az előző hsz-emmel, úgy vélem, elvakultság erről nem tudomást venni. Mindamellett magam is bőszen remélem, pogózunk még együtt a Photographic live-ra a jövőben - ezt elfelejtettem az előbb hozzátenni.

Respekt!

Iron

NEKTEK LEGYEN IGAZATOK!!!!!! 

Szerintem még sok szép esztendőnek nézünk elébe Velük.Ha meg elmúlnak 60, és abbahagyják,akkor mi van?Ilyen az Élet, pikk-pakk elmegy…de legalább jó zenére!  

Precious101 ezzel én is teljesen egyetértek!!!!!!! még azért annyira nem öregek, az igaz h látszik h öregednek, de hát ez mindenkivel így van!!!!
Ahogy el-elnézem pl a live in milan-t Dave még azért elég jól bírja a strapát, örülnék ha majd én is 40-50 között így birnám a dolgokat…..
sztem előttük még sok szép munka áll (zenei téren), feltéve ha nem vesznek össze    

Ez a hír ledöbbentett rendesen!  Egyúttal fel is dobta a napomat.