|
Nem mertem tovább kommentelni a számokat (ezer %osan biztos voltam benne, hogy savazni kezdtek, de ezek szerint NEM, vagy nem olyan sokan vannak  …...)
De látom azért a pionír hozzászólásom elindított valamit.
Sajnálom, de tök őszintén szólva nem volt türelmem végighallgatni - jobban mondva elmélyedni a hallgatásban. Nem kötött le és zavart, idegesített egy csomó dolog.
De ettől függetlenül az ismert számokon kívül a többit is próbáltam ízlelgetni, ismerkedni vele… De azt hiszem ez az album bekerül a “ha majd olyan hangulatom van” előveszem.
Egy valamiben bízok, az élő hangzás dob rajta majd és egy picit kénytelenek lesznek áthangszerelni imitt-amott…
Csak ne legyen ripacskodó Martin hangja, nem énekeljen unottan és elnagyolva, ahogy a pta tour-on tette azt. (asszem - többek között - a shake the disease-t sikerült neki ezzel élvezhetetlenné tenni…)
Sok volt a túlzóan minim hangzás és az egy albumon belül több számban a “vezér” dalból (vagy előző album(ok)ról) jól ismert motívumok felhasználása. Mintha fogták volna Dave hangját és egy c (ha bedurvulok akkor “zs” kategoriást írnék, de akkor innen ki is leszek tiltva és jönnek az anyukámat felemlegető “jókívánságok”) kategóriás dj valamit alákevert volna.
T’om, t’om - hogy merészelek véleményt írni, ha nem voltam képes teljes mértékben neki szentelnem a figyelmem.
Eskü!, megpróbáltam, de nem tehetek róla hogy aztán az ALBUM nem hozta a szintet SZÁMOMRA. Pedig nem volt semmiféle koncepcióm. Csupán a nagy-nagy kíváncsiságom… De ez úgy látszik nem volt elég, és bennem a hiba nem a készülékben… 
Ettől függetlenül van rajta néhány nóta, amit ha a koncin eljátszanak csak bízom benne, hogy az élő hangzás dob rajtuk.
Hihetetlen egyébként, hogy tényleg - ahogy a pta-nál tapasztalható volt - szélsőséges vélemények vannak, mintha nem is ugyanazt az albumot hallgatnánk… Lehet vmi összefüggés a korosztály megoszlásában??
(költői kérés volt csak)
| 
