A gyászos hangvételű számhoz nyomasztó képi világú klip párosult. Alan egy vekkert teker előre, Andy távcsővel néz valamit, Martin fekete körömlakkos ujja egy mini-pianinon játszik, Dave pedig köldökig érő bőrdzsekiben áll és komoran énekel. Közben egy naptárról lehullott 15-ös számú papír sorsát láthatjuk, amint csatornafedélbe gyömöszölik, vízen úszik, illetve átmegy rajta egy autó. Van egy harmadik története is a klipnek, ám ebből nem sokat láthatunk: egy fiatal lányt bevisznek valahová, miközben vad kameramozgással lépcsőházak és liftek, valamint a szokásos autóvezetős képek is feltűnnek. Atmoszférikus, ám kaotikus videoklip.
Nagyon szeretem ezt a számot.
Épp a napokban jutott eszembe, hogy mikor 1000 éve 15 éves voltam, azt kértem öcsémtől a születésnapomra, hogy ezzel a számmal ébresszen. Megtette, de a mai napig nem árultam el neki, hogy már ébren voltam.