A legfrisebb Depeche Mode-koncertvideó 2. DVD-korongján bónuszként egy 20 perces kisfilm is helyet kapott, melyben – a Remasters-sorozathoz hasonlóan – az együttes tagjain kívül a film készítésében közreműködők és a stáb tagjai nyilatkoznak a friss élményekről. Ezúton szeretnénk közzé tenni a kisfilm illusztrált szövegét, melyet hamarosan követ majd a magyar nyelvű feliratfájl is.
MARTIN GORE Ez a mostani produkció egészen különleges… A színpadképet ismét Anton Corbijn tervezte.
ANTON CORBIJN [látványtervező] Nagyon törekedtem arra, hogy ezúttal a Depeche valami egészen újjal rukkoljon elő. Azt akartam, hogy a Depeche Mode-koncertre érkezőket komoly meglepetés érje!
LEE CHARTERIS [segédrendező] A Depeche-koncertekhez mindig is hozzátartoztak ezek az előre elkészített és a számok alatt lejátszott filmek. Anton most azt mondta a fiúknak: „A mostani koncerten élő képeket akarok vetíteni. Azt akarom, hogy a kivetítők élő képekkel teljenek meg.”
JONATHAN KESSLER [menedzser] Olyasmivel akartunk előrukkolni, amivel még korábban nem. Olyasmire gondoltunk, ami a korábbi megoldásoknál jobban képes kifejezni a bandában feszülő energiát.
BLUE LEACH [rendező] Már akkor eszembe jutott pár ötlet, amikor Anton megemlítette, hogy ezen a turnén élő képekkel akar operálni. Konkrét elképzeléseim voltak arról, mit hogyan is kellene megjeleníteni. A kis kézikamerákat, amiket én csak fürkésznek hívok, az állványos kamerák képkeresőjére csatlakoztattuk; Különböző hatásokkal próbálkoztunk: vízcseppeket, tárgyakat, mértani formákat, erős szűrőket alkalmaztam, s bedobtam mindent, amit menet közben jónak találtam.
DAVE GAHAN Azt hiszem, Leach is hozzátett valami újat a tőlünk megszokott látványhoz azzal, hogy Anton megoldásaiba dinamikát, mozgalmasságot vitt; ez jól lemérhető a vetítéseken és magán az előadáson. Azt hiszem, így még senki sem „gyúrta újjá” a Depeche Mode-ot…
BLUE LEACH Rajongok az elő koncertekért. Egyszerűen képtelen vagyok betelni azzal, hogy szinte minden este egy Depeche Mode-kaliberű együttessel dolgozhatok. Minél jobban belelovallják magukat az előadásba, én annál inkább élvezem. Nagyon könnyen „extázisba” esem egy élő fellépéstől.
LEE CHARTERIS A Depeche Mode-ban nincs semmi fiúbanda-szerű, amikor kivetítve figyelheted őket. Ők közel sem úgy töltik ki a rendelkezésre álló „teret”, mint bárki más – mondjuk a Top Of The Popsban… Ilyet tőlük ne is várjon senki. Helyette szinte a teljes dal alatt közelképeket vetítenek egy ujjról, egy gyűrűről, Dave tetoválásairól… Nem is hittem volna, hogy ilyen apró részletekből fel lehet ismerni, mit is látsz a vásznon. Ez a felfogás nagyon-nagyon különbözik a régi jó, bevált módszerektől…
BLUE LEACH Színtiszta energia – szenvedély és energia… ...100%-osan Depeche Mode…
JONATHAN KESSLER Ennek a filmnek az a nagy erénye, hogy megragadja a szinte megragadhatatlant… Ez tovább „spannolja” a fiúkat, akik jól érzik magukat egymás társaságában, s rendkívül energetikusak. Ez az energia szinte ordít az előadásaikból, eredeti, s minden este új alakot öltve fejeződik ki. Szinte önmagát „gerjeszti” minden este. A közönség szinte issza minden mozdulatukat, a fiúkat pedig ez viszi előre…
ANDREW ZWECK [értékesítési referens] A banda szekere még sohasem futott ennyire jól… Egyre több jegyet adnak el. 2 millió talált gazdára a 88 előadás során. Felfoghatatlan sikere van ennek a koncertkörútnak… Nem is tudom, hány országban voltak teltházas fellépéseik… Talán 25-ben…?
MARTIN GORE Hihetetlen s lenyűgöző, hogy a fiatalok még mindig kíváncsiak a zenénkre.
ANDY FLETCHER Nagyon különös, hogy az elő fellépéseik alapján sikeresebben vagyunk, mint mondjuk a lemezeladási csúcsainkat döngető Violator idejében. Úgy tűnik, mind népszerűbbek leszünk, s ez finoman szólva érdekes… Minél kevesebb lemezt adunk ki, annál sikeresebbek vagyunk az elő fellépéseinkkel. Ez azért egy kissé furcsa…
MARTIN GORE Még mindig szörnyű kilátásoktól rettegve vágok neki egy új koncertturnénak, de ha már eljutok a színpadig, igazán élvezem…
ANDY FLETCHER Sokkal nehezebb végigcsinálni 45 évesen, mint huszonéves fejjel… Nem a sok fellépés fárasztó, hanem az az átkozott utazgatás, s a hosszú távollét. Ettől függetlenül még mindig klassz állásnak tartom…
DAVE GAHAN 8 fellépést nyomtunk le 10 nap alatt, ami, akárhogy is nézed, nem sétagalopp. Nem is beszélve arról a rengeteg utazgatásról, ami nekem a legmegerőltetőbb, s akkor még nem is beszéltem a stáb tagjairól, valamint a bennünket fuvarozókról…
ANDY FLETCHER Sok Depeche-rajongó zokon veszi, hogy szerintük nem dolgozunk elég keményen. Ne felejtsük el, hogy mostanság kb. négyévente turnézunk, míg a 80-as és a 90-es években minden évben útra keltünk.
CHRISTIAN EIGNER Ha countryt játszanánk és hetente öt fellépésünk lenne, minden simán menne, de ez azért más… Egy-egy koncert nagyon sokat kivesz az emberből…
JONATHAN KESSLER Az amerikai és az európai koncertek nagyon igénybe vették a fiúkat. Azt hiszem, ezt egyszer már ők is szóvá tették… ...aztán több egymás utáni estén is a színpadra vonultak… Egy dolgon biztosan változtatni fogunk a tavasszal és a nyáron megrendezendő fellépésekkor: három egymást követő estére nem szervezünk koncertet, ezen kívül pedig egy kicsit szellősebbre vesszük az időbeosztásunkat is…
DAVE GAHAN Sikerült úgy átalakítani a koncertmenetrendünket, hogy mi is jobban élvezhessük a fellépéseinket… Rájöttünk, hogy ha két fellépést és egy nap szünetet egy koncert és két vagy több nap pihenő követ, akkor sokkal jobban élvezzük a dolgot…
ANTON CORBIJN A Pihepaliból… logó lett… Felkerült minden eladásra szánt tárgyra.
BLUE LEACH A Pihepali már a kezdet kezdetén elbűvölt. Arra gondoltam, hogy bedobhatnánk egy kis animációt a John The Revelator elő változatához. Hamar előrukkoltam a következő ötlettel: mi lenne, ha a Pihepali életre kelne, s árnyékba bújva lopakodna a színpadon? ...aztán egyszerre csak bepipulna, s átvenné az irányítást az együttes felett? ...mi lenne, ha ő mozgatná a drótokat, utánozná a bandatagok mozgását? ...ha erős hatással és befolyással lenne a zenekarra? Végül is a Pihepali uralkodik a DM felett – ha már egyszer ők teremtették…
DAVE GAHAN Annak idején komolyan eljátszottam a gondolattal, hogy milyen is lehet rocksztárként egy álomvilágban élni…? Aztán már bele is csöppentem: Los Angeles, Hollywood, van egy házam a hegyen, s rengeteg ember lebzsel mellettem, ők is részt akarnak venni mindenben. Egy ideig tetszett a dolog, aztán beleuntam. Kilátástalanul éltem az életem, de a barátaim – ilyenkor már csak a legigazabb barátaid maradnak meg, közéjük tartozott Jennifer is, aki ma már a feleségem – segítettek visszatérni a helyes útra. Semmi olyasmibe nem megyek bele, ami ismét letéríthetne erről az útról – legalább is igyekszem észnél lenni…
MARTIN GORE Azt hiszem, minden fellépésünk zenei szerkezete hasonlít egymásra. Nagyjából félidőtájt jön egy lassabb rész, aztán újra begyorsulunk. Ebben a lassabb részben szoktam szólót énekelni, majd a ráadásban még egyszer.
PETER GORDENO Az akusztikusra hangszerelt dalok közül párban zongorán kísérem Martin énekét, s ennek révén zeneileg nagyobb lett közöttünk az összhang. Egyébként is jó barátok vagyunk, ez már csak hab a tortán. A másikhoz való viszonyod meghatározza a te játékstílusodat is. Zeneileg nagy egyetértésben dolgozunk egymással.
MARTIN GORE Úgy gondoltam, muszáj megszárnyasítanom a fellépőruhámat… Szerencsére van egy ruhatervező barátom, aki Londonban dolgozik. Együtt kitaláltuk, milyen is legyen a felsőrész-nadrág összeállításom, a mohawk indián fejfedő csak később jött be a képbe. Egy rajongónk talált rá egy New York-i üzletben, s mindegyikünknek küldött belőle egyet. Úgy gondoltam, remekül illik a már kitalált stílushoz.
LEE CHARTERIS Anton ehhez hasonló rajzokkal igyekezte felvázolni nekünk a teljes látványtervet. Elsőként ezzel a rajzzal lepett meg…
MARTIN GORE Lee vért izzadt, mire Anton skicceiből kézzelfogható színpadkép született…
ANTON CORBIJN Be kell vallanom, a rajkészségem nem valami fejlett, ezért csak skiccelni szoktam, mert így is képes vagyok magamnak minden lényegeset és fontosat rögzíteni. Amikor meglátják a „műveimet”, kiröhögnek, de azért csak kész lett a színpad, nem?
MARTIN GORE Megpróbálta elmondani, milyennek is képzelte azt a labdát… bocs, azt a gömböt… de lövésünk sem volt róla, milyen is lesz majd igazából.
ANDY FLETCHER Nem is láttunk többet az egészből, míg el nem kezdődtek a próbák. Ez is igazolja, mennyire megbízunk benne…
LEE CHARTERIS Pontosan tudta, milyennek is szeretnénk látni a végén: tudta, milyen anyagokat és színeket használjon. Mindent kitalált!
ANTON CORBIJN Kicsit bohókás és Jules Verne-re emlékeztet. A gömb a legfontosabb elem. Az elején még több feliratot és kaotikusabb elrendezést akartam megvalósítani. Mivel ezt képtelenség lett volna kivitelezni, csak azt a pár szót jeleníti meg. Kommunikátornak neveztem el, mert a Depeche színpadi „közlékenysége” a nullához közelít. Egyszerűen nem beszélnek a közönséghez a dalok közti szünetben – hihetetlen, de így van.
DAVE GAHAN Antonnal már régóta dolgozunk együtt, az évek alatt sok mindenért volt felelős, főleg a banda vizuális arculatáért. Érdemei elévülhetetlenek a régi és mostani DM „megformálásában”.
ANDY FLETCHER Általa lettünk dögösek. Nélküle csak egy csapat unalmas vénember lennénk, láthatod…
ANTON CORBIJN Ezen a turnén mindenki szoros kapcsolatba került a többiekkel; egységet alkottak. Bátran kijelenthetjük, hogy nemcsak játszottak, hanem élvezték is, amit csináltak. Azt hiszem, ezt a színpadot sikerült majdnem tökéletesen a feng-shui szabályai szerint megalkotnom…
DANIEL MILLER Azt hiszem, csak úgy dagadnak az önbizalomtól, hiszen az album jól fogy, a közönség fantasztikus, az előadásuk pedig nagyszerű. Ettől olyan magabiztosak…
DAVE GAHAN A színpadon állva mindent beleadok. Nekem ez a legfontosabb. Mindig úgy érzem, a rajongók azért fizettek, hogy színvonalas előadást lássanak, nekem pedig ennek érdekében minden tőlem telhetőt meg kell tennem…
MARTIN GORE Dave-et teljesen kifacsarja egy-egy koncert, nem különbben Christiant… Mindig izzadságban úszva jönnek le a színpadról… Ha rajtam akár csak pár cseppnyi izzadságot is látni, akkor már agyondolgoztam magam a színpadon…
DAVE GAHAN A színpadon kemény fizikai munkát végzek. Egész testemmel az előadást szolgálom, mint ahogy mindig is tettem, de mostanában olyan érzésem van, mintha „felettem is kezdene eljárni az idő...”
CHRISTIAN EIGNER Ha a színpadon állva, illetve ülve megpróbáljuk lazára venni a figurát, már a harmadik számnál bevadulunk… Tudod, miért? Mert olyankor igenis a lovak közé kell csapni…
DAVE GAHAN Amikor minden klappol, amikor végre megéred, hogy minden a helyén van, akkor úgy érzed, hogy szinte a föld felett lebegsz, hiszen zenélsz, hatással vagy a többiekre, ahogy ők is rád, s persze nem feledkezzünk meg a közönségről sem…
MARTIN GORE Úgy érzem, hogy a fellépéseink még sohasem voltak ennyire izgalmasak, mintha minden egyes koncertturné alkalmával mind több és több élményben lenne részünk. Fogalmam sincs, meddig tart ez az érzés…
ANDY FLETCHER Azért vettük be a programba a Just Can’t Get Enough-ot, mert már évek óta nem játszottuk élőben. Mivel rengeteg új szám szerepel a műsorban, azt akartuk… úgy gondoltuk, nem árt, ha a rajongóink kedvéért jó pár régi számot is előadunk. Remek koncertdal. Mindig is az volt.
PETER GORDENO Eltérő véleményen voltunk, amikor szóba került, hogy vajon akkor most játsszuk vagy ne játsszuk-e ezt a dalt…? De végül belementünk, hiszen egy „ezeréves” számról van szó, és a Just Can’t Get Enough-ot nem kell halálosan komolyan venni. Olyan, amilyen… Mindannyiunkat elszórakoztatott, s remekül szólt.
MARTIN GORE Néha elég „szenvedősre” sikerül ez a dal, mert vannak esték, amikor úgy érezzük, hogy igencsak kilóg a lóláb… Vegyük úgy, hogy ezzel a rajongóinknak szeretnénk kedveskedni…
DAVE GAHAN Néha ugyanolyan „bénának” érzem magam a színpadon, mint a kezdet kezdetén… Tudom, hogy képes vagyok bevonni a közönséget a velem és az együttessel folytatott „játékba”, de ilyenkor kényelmetlenül érzem magam… Ennyi év után, gondolhatod, milyen pokoli rossz érzés… De azt is észben tartom, hogy ez egyfajta „küldetés”, aminek szívesen teszek eleget, bár néha, az előadás után legszívesebben bezárkóznék a hotelszobámba, sajtburgert rendelnék, és csak a tévét bámulnám, mindegy, mit adnak benne…
MARTIN GORE A „táborunkban” remek hangulat uralkodik, s azt hiszem, ez az előadásunkon is látszik.
DAVE GAHAN A színpadon állva még sohasem volt ilyen meghitt viszony köztünk, mint most…
ANDY FLETCHER Mindannyian úgy gondoljuk, hogy bár hosszú évek óta dolgozunk együtt, a karrierünk ismét felfelé ível, s ennyi idő elteltével baromi jó ezt érezni…
DANIEL MILLER Most sokkal inkább tűnnek igazi zenekarnak, mint eddig bármikor, dolgozzanak akár a stúdióban vagy álljanak a színpadon. Azt hiszem, ez a tény nagyban hozzájárul a mostani sikereikhez.
DAVE GAHAN Mindegyikünk személyisége nagyban különbözik a többiekétől, más zenéket szeretünk, és mást akarunk kihozni a Depeche Mode-ból: a banda ezért maradt friss és lendületes mind a mai napig.
ANDY FLETCHER Még mindig úgy érezzük, hogy sok mindent adhatunk a rajongóinknak, s még mindig van hová fejlődnünk.
MARTIN GORE Még mindig úgy érezzük, hogy valami különlegeset alkotunk. E nélkül nincs is folytatás…
DAVE GAHAN Senki sem nézhet levegőnek bennünket, s azt sem, amit eddig alkottunk. Amit 25 év alatt létrehoztunk, az része a zenetörténelemnek… Számomra ez a koncertkörút egyben eddigi munkánk egyfajta megünneplése is, s imádom, hogy a színpadon állhatok… Olyan ez nekem, mintha… Na jó, szóval nagy örömmel tölt el. Ha soha többet nem léphetnék fel, akkor itt boldogan fejezném be a pályafutásomat, mert úgy gondolom, hogy nagyszerű zenéket írtunk együtt, – és ez nem azt jelenti, hogy ugyanerre ne lennénk képesek a későbbiekben is – és most egy kicsit elégedett vagyok mindezzel. Végre élvezni is tudom a munkánk gyümölcsét, s nem azon töröm magam, hogy újra és újra bebizonyítsam valakinek vagy magamnak, hogy milyen nagyszerű is vagyok…