A könnyűzene világában akadnak olyan előadók, akik egy-két évnyi zenéléssel, és / vagy ugyanennyi nagylemez anyagával is teljes értékű életművet hagynak maguk után - ami másoknak esetleg több év alatt sem sikerül. Ide sorolhatjuk Vince Clarke, és Alison Moyet kettősét, a Yazoo-t is. Bár, mindösszesen egy évig (1982 áprilisa és 1983 májusa között) dolgoztak együtt, mégis átugorhatatlan fejezetet képeznek a popzene történetében. És ezt a fejezetet most tovább írják egy 4-lemezes box set, és egy hozzá kapcsolódó turné erejéig.
De ugorjunk csak vissza az időben, egészen az 1981-es év végéig. Vince Clarke ugyanis ekkor jelenti be hivatalosan távozását a Depeche Mode-ból, akiknek épp csak megjelent a debütáló albuma, Speak And Spell címen. A különc zeneszerző egy addigra már jól csengő nevű, valamint egy Top Ten kis-, és nagylemezt magáénak tudható csapatot hagyott ott a bizonytalanért.
Hogy ez a lépés saját maga, és egykori együttese karrierjének is csak jót tett, azt akkor még nem tudhatta senki.
Vince a Depeche Mode-dal való szakítás után csendben tovább komponálgatott, és kereste a megfelelő személyt, dalai tolmácsolására.
Egy véletlen folytán botlott bele az akkoriban rhythm’n’ blues feldolgozásokat játszó Alison Moyet hirdetésébe a Melody Maker-ben, aki blues-együttesben keresett éneklési lehetőséget. Vince poénból válaszolt a felhívásra, és megszületett a Yazoo.
Nem csak a név - amit egy régi Mississippi blues-labeltől vettek kölcsön - volt furcsa, hanem a mögötte megbúvó duó is. A Clarke-féle, kissé mesterkéltnek tűnő elektronikus popzenét Alison érzelmektől túlfűtött mély, blues-os hangjával ötvöző projekt azonban rendkívüli sikert ért el már rögtön az első kislemezével.
Az Only You című - eredetileg a Depeche Mode-nak írt - ballada 2. helyezést ért el a UK chartokon, megelőzve ezzel az akkor már konkurenciát jelentő Depeche Mode single-t, a See You-t.
A bemutatkozó nagylemez, az Upstairs At Eric’s is ugyanilyen jól szerepelt, és ehhez kapcsolódóan egy sikeres turnét is magáénak tudhatott a Yazoo.
Egy mérsékelt sikerű kislemez - The Other Side Of Love -, és egy Top 3-as dal - Nobody’s Diary - után azonban megbomlani látszott a Clarke / Moyet páros közti kémiai egyensúly.
Vince már az első Yazoo albumot követő Guided Tour-nak sem örült igazán, és a gyors-lezajlásúnak tervezett projekt is kezdte egyre inkább igazi együttessé kinőni magát - ami újbóli nemszeretem kötelezettségeket vont maga után. A Clarke-ot jól ismerők már prognosztizálhatták is a duó közeli végét.
Erre nem is kellett sokat várni, hiszen ‘83 májusában Alison már a következőket nyilatkozta az NME-nek a Yazoo feloszlásáról: "Mindez főleg amiatt alakult így, hogy a korai idők varázsa elillant. (...) Kezdetben minden spontánul történt, és fel voltunk dobva, de néhány sikeres kislemez után óhatatlanul belekerülsz ebbe a lemezkiadással járó taposómalomba.”
A You And Me Both már csak posztumusz LP-ként jelent meg, kísértetiesen emlékeztetve a rajongókat a Depeche Mode minden különösebb indokot nélkülöző otthagyására.
Alison szólóban folytatta tovább - The Turn címmel jelent meg tavaly ősszel a legutóbbi albuma -, Vince pedig egy rövidebb kitérő után 1985-ben útjára indította az Erasure-t, eddigi leghosszabb távú projektjét.
25 évvel a Yazoo feloszlása után most ismét együtt a kettős, és Alison nyilatkozata egy jó hangulatú turnét ígér: „Nagyon megörültem, hogy ismét együtt dolgozhatok azzal a fickóval, aki megnyitotta számomra a kapukat, akinek az első lemezmegjelenésemet köszönhetem. Őszintén megmondva, soha nem akartam szólóban dolgozni. És most - legalább egy kis időre - ismét része lehetek az egésznek. És ez nagyon jó!”
A Reconnected Tour-ról, és a májusra tervezett díszdobozos megjelenésről a Yazoo hivatalos weblapján lehet bővebb információkat találni:
http://yazooinfo.com/
Letölthető remixek:
01 . I Before E Except After C - 2 + 3 remix by Subway Collective
02 . Ode To Boy - Ama Das Shadow Remix
03 . Nobody’s Diary - Origin of Essex Remix
04 . Winter Kills - Electronic Periodic’s Dub Mix
