| János, Jézus küldötte
Eresszük hát őt az égbe,
Fel, egészen a felhők fölé
Fel a mindenek csúcsára,
Fel a hegyek ormára,
Hangja mint a hazug szóé...
János, Jézus küldötte
Irántad nincs is kegyelme,
Ideje már őt megalázni
Vezessük hát kézen fogva,
Kényszerítsük vallomásra
Ki fogja-e magyarázni?
Működésével
– hisz’ az Úr így parancsolta –
Istenüktől
a zsidókat megfosztotta,
Elbitorolta Istent
a muzulmánoktól
Pedig egy az Isten –
minden ige erről szól...
A hét hazugságot heten,
majd újabb heten súgják új fülekbe,
Hét angyalnak fanfárjai szólnak,
Elhallgattatva őket örökre
Nos, ki ordít hát?
János, Jézus küldötte
Ne számíts csak fájdalomra,
Nos, ki ordít hát?
János, Jézus küldötte
Szégyenében fejét hajtva
Még és még
Még és még
János, Jézus küldötte
Még és még
János, Jézus küldötte
Még és még
János, Jézus küldötte |