A cd korszakom kezdetén, még ‘91-ben megszereztem ezt a lemezt. Alan nagyon alakít!
Grain
Egy egyszerű, de megragadó zongora klimpírozással kezdődik a szám. Gyanítom, hogy ez a hang is az Emulatorból származik. Majd fokozatosan csatlakozik hozzá több hang is. Többek között még szájharmónika hangját is felfedezem benne. Kétharmadánál pedig átmegy az egész egy kaotikus hangkavalkádba.
Stone
Először azt gondoltam, valaki babrálta a hangerőszabályzót, hogy olyan halkan kezdődik ez a fergeteges hangulat-utazás. Lassan épül fel ez a szám is. Minél jobban haladunk az időben előrefelé, úgy csatlakoznak és bontakoznak ki új hangok. Majd hirtelen vége az egésznek és ütősökkel folytatódik ez a fantasztikus utazás. Minduntalan Csernobilt és az ott lezajlott katasztrófát juttatja eszembe ez a zajzene. Radioaktív sugárzást megjelenítő szintifutamok, rádióbol rögzített orosz beszéd és férfikórus az, ami megerősít bennem ezt az érzetet. A végén elszabadul a pokol, kiszabadul a sugárzás mert megszalad az erőmű négyes blokkja - és egy lehengerlő csúcspontban kiteljesedik a szám.
The Sermon
A II. VH után a világ kétpólusúvá vált. Az USA a hasadási bombával akarta sakkban tartani a Szovjetuniót. 1949-ben a Szovjetunió is felrobbantotta a sajátját. Ezt követően Teller Ede és Stanislaw Ulam az USA-ban, míg Andrej Szaharov és Jakov Zeldovics a Szovjetunióban szorgalmazta a fúziós bomba elkészítését, amely sokkal pusztítóbb erejű, mint a hasadási bomba. Tellerék 1951-ben, Szaharovék 1953-ban robbantották a sajátjukét, így adták az emberiség kezébe a kölcsönös elpusztítás tökéletes eszközét… Miért is írom le mindezt? Mert ennek a számnak hallgatása közben folyton egy termonukleáris háború képe jelenik meg előttem. A háború végén csak egy maroknyi ember marad életben, akik visszaesnek az ősember szintjére. Ezt erősíti a szám végi indián sámán kántálás is…Lehet, hogy Alan nem ilyenekre gondolt, amikor megalkodta ezt a számot, de nekem ezek a képek jutnak róla eszembe. Fantasztikus ez a hangutazás, amely lehetne hangfestmény is!
|