| |
With your wild, call the pace
Taste the track of the waste
With your wild, with your sweet
With your cold black-eyed teeth
I close my eyes and I pray, yes I pray
Let it slide, let it slide
Ignore me and everything I’ve done
For I am stupid, I am poison
I take this one and I taste the tracks
I taste the tracks of the waste in my head
and you face me instead,
I must be drifting somewhere
I held in my hand
But it’s hard, so hard to see reason
The burning is here,
Is only here to follow through
But here it is harder than a screaming fist and I hate it
It’s dark behind your smile
And I can follow through
Let it slide, let it slide
Ignore me and everything I’ve done
For words like bullets
They know when to come
And taste the tracks, and taste the tracks
Of the waste in my head and you face me instead
Well ignore me and everything I said
For I am stupid, I am poison.
I held in my hand
But it’s hard, so hard to see reason
It’s dark behind your smile
And I can follow through
I close my eyes and I pray, yes I pray
With your wild, call the pace
Taste the track of the waste
With your wild, with your sweet
With your cold black-eyed teeth |
| |
| Magyar fordítás: |
Te őrült, már megint kezded…
Ízleld, érezd az ismeretlen ösvényeket
Te őrült, te édes
Hullafeketék a fogaid…
Lehunyom a szemem, és imát mormolok…
Ne törődj vele, ne törődj vele,
Ne törődj velem, sem azzal, mi tettem
Mert bolond vagyok, és belőttem magam,
Ezt is beveszem, s elindulok,
Elindulok agyam ismeretlen ösvényein
Erre te magad felé fordítasz,
De már nagyon messze járok…
Egy ideig ura voltam,
De fogalmam sincs,
Mi a franc éget engem belülről
Talán csak azért jött, hogy révészem legyen
De szörnyűbb, mint egy ökölsikoly, s ezt utálom
Mosolyod mögött a sötétség az úr,
S én is oda tartok
Ne törődj vele, ne törődj vele,
Ne törődj velem, sem azzal, mi tettem
Mert a szavak – mint a golyók –
tudják, mikor kell becsapódniuk
És fedezd fel, fedezd fel
Agyam ismeretlen ösvényeit, s inkább velem nézz szembe
Na jó, ne is bagózz rám, se arra, amit mondtam
Csak azért, mert bolond vagyok, és belőttem magam
Egy ideig ura voltam,
De fogalmam sincs,
Mosolyod mögött a sötétség az úr,
S én is oda tartok
Lehunyom a szemem, és imát mormolok…
Te őrült, már megint kezded…
Ízleld, érezd az ismeretlen ösvényeket
Te őrült, te édes
Hullafeketék a fogaid… |
| |
| Szerző: |
Alan Wilder / Siobhan Lynch |
| Ének: |
Siobhan Lynch (ének), Hepzibah Sessa (beszéd) |
| Megjegyzések: |
Forrás: slowblow.uw.hu |
| |
| |
| ::: Vissza ::: |
|
