Tényleg arra vágyok,
Ami után kutatok...? tétovázok,
De tudom,
Hogy nehéz lesz megvigasztalnod
Az nem lehet,
Hogy más legyek
Önmagam helyett,
De minden azon múlik,
Magamon mennyire uralkodok...
Mondd meg,
Miért erőlteted ezt a szerepet?
Én mindent megteszek,
Míg te felrúgod a szabályokat
Elérted, hogy az üzenetek
Félreérthetetlenek legyenek,
A féltékenység táplálta feszültség
Egy szikrától kirobbanhat...
Ez a nemek közti játék
Elveszi az ember kedvét,
A jól ismert fájdalomra vágyom...
Nem is kell hinnem
Minden kósza ötletedben,
Ne hazudj nekem,
Mert szavaidat hinni akarom...
Téged mélyen megsebeztek,
Elvakítva értelmedet,
Mint a vadét, ha kergetik,
És semmit sem bánsz meg...
Áldozatot kell hoznod,
Hogy elnyerd a boldogságot,
A haragot tápláló magot
Már elvetetted...
Nem tagadom, mert tudom,
Hogy ez nem álom,
Nem hibáztatom a sorsom érte,
Imámban reménykedve,
Letérdelve tekintek az égre,
Mert a kétségbeesésnek
Még nem jött el az ideje...
Ez a nemek közti játék
Elveszi az ember kedvét,
A jól ismert fájdalomra vágyom...
Nem is kell hinnem
Minden kósza ötletedben,
Ne hazudj nekem,
Mert szavaidat hinni akarom... |