| |
I’m waiting for the night to fall
I know that it will save us all
When everything’s dark
Keeps us from the stark reality
I’m waiting for the night to fall
When everything is bearable
And there in the still
All that you feel
Is tranquillity
There is a star in the sky
Guiding my way with its light
And in the glow of the moon
Know my deliverance will come soon
I’m waiting for the night to fall
I know that it will save us all
When everything’s dark
Keeps us from the stark reality
I’m waiting for the night to fall
When everything is bearable
And there in the still
All that you feel
Is tranquillity
There is a sound in the calm
Someone is coming to harm
I press my hands to my ears
It’s easier here just to forget fear
And when I squinted
The world seemed rose-tinted
And angels appeared to descend
To my surprise
With half-closed eyes
Things looked even better
Than when they were opened
Been waiting for the night to fall
I knew that it would save us all
Now everything’s dark
Keeps us from the stark reality
Been waiting for the night to fall
Now everything is bearable
And here in the still
All that you feel
Is tranquillity.
|
| |
| Magyar fordítás: |
Várom, mikor kezd az éj leszállni,
Tudom, mindannyiunkat meg fog menteni
Amikor a sötétség az úr,
Jótékony lepel borul a rideg valóságra.
Várom, az éj mikor bukkan elő,
Ilyenkor minden elviselhető
Semmi sem töri meg a csendet,
Kihegyezve érzékeidet
A nyugalomra.
Egy csillag ragyog odafenn,
Fényével mutatja az utat nekem
S a Hold ragyogása azt súgja:
Hamarosan eljön szabadulásom órája.
Várom, mikor kezd az éj leszállni,
Tudom, mindannyiunkat meg fog menteni
Amikor a sötétség az úr,
Jótékony lepel borul a rideg valóságra.
Várom, az éj mikor bukkan elő,
Ilyenkor minden elviselhető
Semmi sem töri meg a csendet,
Kihegyezve minden érzékedet
A nyugalomra.
Egy nesz ébred a csendben,
Valaki eljön, hogy megsebezzen
Fülemre szorítom a kezemet,
Így könnyebb elfelejteni a félelmet…
S amikor hunyorogni kezdtem,
A világ rózsaszínben tűnt fel előttem,
S az angyalok leereszkedni látszottak
Meglepődtem:
Ha félig becsuktam a szemem,
A dolgok sokkal jobbnak tűntek,
Mint amikor nyitva voltak…
Egyre csak várom, mikor kezd az éj leszállni,
Tudom, mindannyiunkat meg fog menteni
Most a sötétség az úr,
Jótékony lepel borul a rideg valóságra.
Egyre csak várom, mikor kezd az éj leszállni,
Most mindent könnyebb elviselni,
Semmi sem töri meg a csendet,
Kihegyezve minden érzékedet
A nyugalomra.
|
| |
| Szerző: |
Martin Lee Gore |
| Ének: |
Dave Gahan (ének), Martin Lee Gore (vokál) |
| Megjegyzések: |
Forrás: slowblow.uw.hu |
| |
| |
| ::: Vissza ::: |
|
