Dátum |
Város |
Helyszín |
Szo, |
2010.02.27. |
Düsseldorf, Németország |
Esprit Arena (LTU Arena) |
Látogatottság: |
50.000 |
Setlist: |
01. Intro + In Chains
02. Wrong
03. Hole To Feed
04. Walking In My Shoes
05. It's No Good
06. A Question Of Time
07. Precious
08. World In My Eyes
09. One Caress
10. Home
11. Miles Away / The Truth Is
12. Policy Of Truth
13. In Your Room
14. I Feel You
15. Enjoy The Silence
16. Never Let Me Down Again
17. Somebody
18. Stripped
19. Photographic
20. Personal Jesus |
|
Előzenekar: |
Nitzer Ebb |
Megjegyzések: |
Megható koncertzárás, Dave sír a Never Let Me Down Again karlengetős részénél. A közönség a Photographic után - miközben Dave meghatott beszédet mond - ezer és ezer “DM Come Back” feliratú táblát tart a levegőbe.
A vártnál gyengébben fogadott nagylemezzel újabb gigaturnéra indult az együttes, kilenc hónap alatt többször megfordultak Európában (Budapesten újabb duplázás), jártak Észak-Amerikában, és 1994 óta először Dél-Amerikában is. A turné sokáig úgy tűnt, hogy el van átkozva: Andy édesapja a nyitókoncert előtt hunyt el, majd a harmadik, athéni fellépés előtt Dave rosszul lett, és prosztatarákot állapítottak meg nála, amelyet sikerrel kezeltek. A turné jónéhány koncert elhalasztása után folytatódott csak, ám a kellemetlenségek folytatódtak: a Strangelove alatti túl merész kivetítést egy idő után “lekeverték”, majd a szám ejtésével oldották meg a problémát; ráadásul az új dalokat is nagyon hamar régiekre cserélte a zenekar (így esett áldozatul az In Sympathy két koncert után, a Fragile Tension egy fellépést követően, és a második kislemez, a Peace is viszonylag hamar kihullott). A színpad kissé a Singles Tour-t idézte, grandiózusabb kiadásban: diszkógömb és nagy háttérképek vették körbe az ezúttal kissé fáradtnak tűnő zenekart. A turné ismét kislemezekkel operál, az az ember érzése, hogy a lemez csak alkalom, hogy a jól ismert számokat megturnéztassák. Ezzel együtt bombameglepetés a Fly On The Windscreen - 15 év után először - igaz, aztán a World In My Eyes jött helyette… Két további kellemes meglepetés volt a Strangelove és a Master And Servant, amelyek 19 év után kerültek vissza a setlistbe, ám aztán viszonylag hamar a süllyesztőbe kerültek, és jött helyette a biztos Behind The Wheel… A zárószám ismét egy csendes, akusztikus alkotás volt, a Waiting For The Night, ám aztán ezt is elhagyták a turné második felére. Másik oldalról nézve persze a zenekar ezen a turnén többet variált a setlisten, mint néhány korábbin együttvéve, így végül a hosszas menetelés nem végződött keserű szájízzel. Az előzenekarok leggyakrabban a Soulsavers, a Motor, az M83, a Nitzer Ebb és a Peter Bjorn and John voltak. A turnéról készült DVD a Tour of the Universe: Barcelona 20/21.11.09 címet kapta. Erről a turnéról is készültek koncertlemezek, Recording The Universe címmel, ám ezúttal már nem minden helyszínről.
|
|
|
::: Vissza ::: |
|
|
Valószinü hogy ilyenkor jön ki a a stressz.a végén.Hisz ők is csak emberek…...
|
nekem az első ilyen totális katarzis a 101-es Never nézése alatt volt - ott is sírt - na onnantól lettem totálisan DM fan…
|
Életemben sok sok DM videot láttam de egyetlen egy sem volt olyan megható mint a’ Never’ karlengetős részénél amikor Dave sir…....
|
Gyerekek, és idősebbek, de egyszerűen mondva Rajongók:) Ebben a koncertben a leghatalmasabb élmény szerintem egy mondat volt: “3-4 év múlva visszatérünk” - Dave Gahan mondata! Nekem ez volt a legcsodálatosabb élményem a koncerten!
|
Edó, majd lesz beszámoló, de most fáradt vagyok hozzá, tegnap későn feküdtem és túl keveset aludtam az utóbbi 5-6 napban, teljesen ki vagyok nyúlva. Amint lesz időm, írok
Nagyon nagy és feledhetetlen élmény volt! Boldog vagyok, hogy átélhettem/ott lehettem.
|
Angie.. annyira örülök, hogy ezt átélhetted, és hogy ennyire boldoggá tettek Szorítottam, hogy sikeráljon jó helyre állnotok, meg, hogy meglegyen még a kiemelt álló jegyetek. Beszámoló?
|
Igenis Faith, értettem!!! Egyet értek veled!
|
A politikát kéretik itt mellőzni!
|
Volt banán és teljes megvilágítást kapott!
|
Nagyon jó volt a koncert, Photographic… ah…. Dave tényleg sírt, márt a Stripped alatt, látszott a kivetítőkön, hogy könnyezik, olyan megható volt. Nagyon jól éreztem magam, életemben elsőnek voltam kiemelt állóban
|
Niki
|
szívemből szóltál, Niki!!!
|
Dave Engem az alázatosság nyűgöz le és az egész, szóval amit csinálnak 30 éve. Imádom az ilyen nagyszerű teljesítményeket, nagyszerű emberektől megérdemlik a sok rajongót! Usi: Sereg.
|
Basszus….ezen én is elbőgte magamat.Szerintem is elérzékenyül egy percre.Úristen ez most dúrva volt.David egy csodálatos ember!!
|
Edó: Ági Never let me down again-es videójában látszik kicsit, mikor Dave kimegy a kifutóra, lenget, utána meg leguggol. na ott.
Hjajj nekem is nagyon fog hiányozni azért a turné - egészen megszoktam, annak ellenére, hogy én csak a két pestire jutottam el, hogy néha ránézzek a listára, hogy na most hol is tartanak a fiúk?
Engem csak még jobban megerősített ez a turné abban, hogy menthetetlenül, totálisan rájuk vagyok kárhoztatva és ez egy életre szól nálam. Sok-sok-sok-sok-sok csodás barátot (igen, a Sereg pl.!!! XD), új ismeretséget és élményt köszönhetek ennek a turnénak, úgyhogy én csak pozitívan fogok visszaemlékezni rá (nah, be is villant a kép, ahogy júniusban ázunk tombolás közben az első sorban - ISTENEM DE JÓ VOLT AZ IS!!!)
Nézzétek el, de az a “Come back” papírrengeteg látványa után el vagyok egész nap érzékenyülve. Sikeresen megríkattak a német rajongók. Mekkora ötlet volt! És főleg az a becsülendő, hogy MINDENKI tartotta a papírokat perceken keresztül! Sokan egészen a Personal Jesus végéig!
(Ilyet nálunk miért nem?!?!)
No mindegy. Szóval köszönöm Depeche Mode ezt a csodás 10 hónapot megint csak! És mérhetetlen kíváncsisággal várom az új DVD-t!
|
Ágika, köszi a vidiket mondjuk én még mindig nem látom sehol hogy sirna.. csak azt, hogy nagyon nagyon élvezi a dolgot.. vagy vak vagyok?
|
|
|
|
Hirdetés
|